GDPR a fogászatban 6. – A kamerás megfigyelés kérdései
Az általunk készített adatkezelési térképek tapasztalatai alapján minden harmadik fogászat használ videó kamerát valamilyen terület megfigyelésére. A kamerás megfigyelés a személyes adatok kezelése szempontjából különösen érzékeny terület, hiszen az érintettek viselkedésének követésére, akár profilalkotásra is lehetőséget ad.
A kamerás megfigyelésre is igaz, hogy csak meghatározott céllal, ennek megfelelő jogalappal, az érintettek tájékoztatásával, korlátozott időtartamban és a szükséges biztonsági követelmények betartásával végezhető. Az adatkezelési nyilvántartás (adattérkép) összeállítása során ezt az elemzést tételesen és konkrétan meg kell tennünk minden működő kamera esetében. Az uniós rendelet csak a tiltott területeket sorolja fel: „Nem lehet elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni olyan helyiségben, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen az öltözőkben, zuhanyzókban, az illemhelyiségekben, továbbá az olyan helyiségben sem, amely a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából lett kijelölve.” Vannak azonban olyan esetek, ahol a megfigyelés jogszerűségéről a vélemények eltérőek. Ilyen például a betegváróban, vagy a rendelőben a kamerák elhelyezése. Egyes vélemények szerint ezekben a helyiségekben kategórikusan tiltott a megfigyelés, azonban megfelelő technikai, szervezési intézkedésekkel és a jogalap alapos indoklásával itt is gondolkodhatunk rugalmasabban: Nézzük először a betegváró esetét:
a tiltás mellett szóló leggyakoribb érv, hogy egy váróban lévő kamera már önmagában is szolgáltathat egészségügyi állapotra vonatkozó adatot, hiszen utalhat arra, hogy az érintett melyik rendelésre várakozik (Fogászat, Belgyógyászat, Bőr és nemibeteg gondozó?) Ez az érvelés elfogadható egy „SZTK rendelő”, vagy Egészség centrum esetében;
ezzel szemben egy önálló fogászati rendelő várójában ez már nem állja meg a helyét, sőt a megfigyelés jogalapját erős érveléssel tudjuk alátámasztani: „Az érintett személy létfontosságú érdekeinek (egészségének) védelme. A páciens nem kívánt egészségi állapotváltozásának (rosszullét) észlelése, pl. érzéstelenítés, vagy beavatkozás után a betegváróban.”
Nehezebb eset a rendelőn belüli megfigyelés - erre nem könnyű helytálló jogalapot találni:
kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység elsődleges, kifejezett megfigyelése céljából működtetni nem lehet;
jogellenesnek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása, amelynek – akár nem deklaratív – célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása;
a kamera nem mutathatja/rögzítheti kezelés közben azonosítható módon a pácienst (kivéve a kifejezett írásos hozzájárulás esetét, pl. oktatási, tudományos célból);
a rendelőn belül nem igazán elfogadható a Munkáltató jogos érdekére történő hivatkozás (vagyonvédelem, biztonság) sem.
Itt megfelelő jogalapot teremthet a 2005. évi CXXXIII. Személy- és vagyonvédelmi törvény megfogalmazása, mely „a veszélyes anyagok őrzése” esetében lehetővé teszi az elektronikus megfigyelő rendszer alkalmazását. Ezt egyes veszélyes hulladék kezelők kötelezővé is teszik a rendelő számára. Ilyenkor azonban fokozottan figyelni kell a kamera elhelyezésére, látóterületére, hogy az ne rögzíthessen a munkavállalók, vagy a páciensek személyiségi jogaiba ütköző felvételeket, a kamera látószöge kizárólag a védendő tárgyra (gyűjtő doboz) irányulhat.
További "egyszerűbb" esetek:
Röntgen helyiségben: jogalap az érintett személy létfontosságú érdekeinek (egészségének) védelme, a felvétel sikerességének biztosítása a röntgen helyiségben. A páciens nem kívánt egészségi állapotváltozásának (rosszullét) észlelése felvételkészítés közben. Célszerű csak monitorozni, rögzítés általában nem indokolt. Recepción: jogalap az Adatkezelő (munkáltató) jogos érdeke (érték-, vagyonvédelem, biztonság). A felvétel rögzítése indokolt. Más területeken (bejárat, kiállító tér, italautomata, stb.): jogalap az Adatkezelő jogos érdeke (vagyonvédelem, biztonság) és a látogató önkéntes hozzájárulása a megfigyelt területre lépéssel, figyelmeztetés után. Figyeljünk azonban arra, hogy a megfigyelés nem irányulhat a már felsorolt tiltott területekre. A felvétel rögzítése indokolt. Alapszabályok, amiket minden esetben be kell tartanunk kamerás megfigyelés esetén:
kötelező a megfigyelésre figyelmeztető táblát kihelyezni,
a kamerás megfigyelésre vonatkozó tájékoztatót kérésre az érintettnek betekintés céljából át kell adni (tároljuk a recepción, vagy a rendelőben),
az adattakarékosság elve alapján a fölösleges megfigyelésektől tartózkodjunk!
ahol nem szükséges/előírt, ott ne tároljuk a felvételeket - érjük be csupán a monitorozással;
lehetőség szerint kerüljük az egyidejű hangfelvétel alkalmazását;
a kamerák látószögével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az kizárólag a saját tulajdonban (vagy a használatban) álló épületrészekre, helyiségekre és területekre, illetőleg az ott történt eseményekre irányulhat, közterület megfigyelésére azonban nem;
Tilos a rejtett kamera használata!
Ügyeljünk a rögzített felvételek tárolásának időtartamára – más törvényi rendelkezés hiányában a rögzített felvételeket főszabályként 3 munkanapig tárolhatjuk. Ezen túlmenően nekünk kell igazolni azt, hogy valamely kamera által rögzített felvételeket három munkanapnál hosszabb időtartamig szükséges megőrizni.
Mindig tartsuk szem előtt, hogy elő kell segítenünk az érintett jogainak gyakorlását (tájékoztatás, betekintés, törlés/nemtörlés, panasztétel, jogorvoslat)!
A partnereink által jól ismert fogászati Minőségügyi Rendszereinkhez hasonlóan a maximum 3 székes és 2 telephelyes rendelők számára egységes szerkezetű, rendelőre szabott GDPR–kompatibilis Adatkezelési rendszert és dokumentáció csomagot dolgozunk ki mind a manuális, mind a számítógépes betegnyilvántartást használó fogászatok számára. A rendeletnek való megfelelést, az alkalmazandó gyakorlatra felkészítő oktatási anyaggal és a konkrét teendők listájával erősítjük meg.
